"a veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői tevékenységet és a megelőző pártfogói tevékenységet érintő egyes intézkedésekről"
III. Kormányrendeletek
A Kormány 129/2020. (IV. 17.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői tevékenységet és a megelőző pártfogói tevékenységet érintő egyes intézkedésekről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 12. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárvaa következőket rendeli el:
1. § (1) A közvetítő a felfüggesztő határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított egy hónapon belül tűzi ki az első közvetítői megbeszélés időpontját, feltéve, hogy a közvetítői megbeszélés a 3. § alapján megtartható. Ellenkező esetben a közvetítői megbeszélést az elhalasztás okának megszűnésével haladéktalanul kell kitűzni.
(2) Papíralapú kapcsolattartás esetén a közvetítői megbeszélésre az értesítés elsősorban
a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, illetve
b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus útontörténik.
(3) A közvetítő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen az értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.
(4) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározott következmények nem alkalmazhatók, haa) a (2) bekezdésben meghatározott módon történő értesítés átvétele vagy tudomásulvétele nem igazolható, vagyb) a veszélyhelyzet ideje alatt a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával nem lehetséges.
(5) Az igazolási kérelem benyújtásának a Bktv. 10. § (3) bekezdésében meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.
2. § (1) A közvetítő – a Bktv. 10/A. § (2) bekezdésétől függetlenül – az ügyészséggel, az elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel, illetve a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervekkel az elektronikus kapcsolattartás helyett indokolt esetben egyéb elektronikus úton is tarthat kapcsolatot. A kapcsolattartás formáját közösen határozzák meg.
(2) A közvetítő az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó sértettel, a gyanúsítottal, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 59. § (1) bekezdés a), c), e)–h) és m) pontjában meghatározott segítőjükkel, a védővel vagy a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személlyel kérelmére az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tarthat kapcsolatot. A kérelem egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.
(3) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles (2) bekezdésben meghatározott személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja.
(4) A közvetítő eljárásban a Be. 161. § (1)–(3) bekezdése nem alkalmazható.
(5) Az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartás papíralapú kapcsolattartásnak minősül.
3. § (1) A közvetítő a közvetítői megbeszélést elhalasztja, ha közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét
a) az ügy körülményeire figyelemmel különösen indokolt, és
b) az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna, vagy a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.
(2) A közvetítő a közvetítői megbeszélésen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna, és a közvetítői megbeszélés nem halasztható el, vagy a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.
4. § (1) A közvetítői megbeszélés lefolytatható a sértett és a gyanúsított egyidejű, telekommunikációs eszköz használatával biztosított jelenlétével is, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy jelenléte is biztosítható telekommunikációs eszköz használatával. Erre a Be. XX. Fejezetének szabályait a (2)–(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közvetítői megbeszélésen a sértett és a gyanúsított, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy, illetve a közvetítő közötti kapcsolatot folyamatos hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.
(3) A közvetítő az értesítéssel egyidejűleg közli a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a sértett és a gyanúsított a döntés közlésétől számított öt munkanapon belül kérelmezheti, hogy a közvetítő a személyes jelenlétét a közvetítői megbeszélésen biztosítsa.
(4) A sértett és a gyanúsított (3) bekezdésben meghatározott kérelmére a közvetítő elhalasztja a közvetítői megbeszélést, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét a 3. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel nem biztosítható.
(5) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen nem szükséges a Be. 123. §-ában meghatározott személyek jelenléte.
(6) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel bármilyen elektronikus módon rögzíthető. A rögzített felvételt a feljegyzéssel együtt, a feljegyzésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
(7) Telekommunikációs eszköz használata esetén a közvetítő az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
(8) Ha a közvetítői megbeszélés során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, a közvetítői megbeszélésen való részvételének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a közvetítői megbeszélés az érintett személlyel nem folytatható.
5. § Ha a közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű jelenlétében a 4. § alkalmazásával sem tartható meg, a közvetítői megbeszélés – ideértve a megállapodás megkötését is – a sértett és a gyanúsított hozzájárulásával úgy is lefolytatható, hogy azon – személyesen vagy telekommunikációs eszköz útján – nem egyidejűleg vannak jelen.
6. § (1) A közvetítői megbeszélésről készült feljegyzésben rögzíteni kella) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják, valamintc) a Bktv.-ben meghatározott egyéb tényeket és körülményeket.
(2) A megállapodás megkötésekor a Bktv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott személyek jelenléte telekommunikációs eszköz használatával is biztosítható.
7. § A megállapodásról kiállított okiratot a sértett és a gyanúsított is aláírja, vagy írásban vagy bármilyen elektronikus módon rögzített olyan nyilatkozatával elfogadja, amely alkalmas annak igazolására, hogy a megállapodás tartalmát megismerte és elfogadta.
8. § A Bktv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba a veszélyhelyzet ideje nem számít bele, feltéve, hogy a megállapodás megkötése a továbbiakban is várható.
9. § A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás során a közvetítő az 1–8. § megfelelő alkalmazásával jár el.
10. § (1) A pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárásban kért környezettanulmány elkészítése és a megelőző pártfogás végrehajtása során feladatát az együttműködésre köteles személyekkel történő írásbeli, kép- és hangkapcsolatot vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus kapcsolattartás útján is elláthatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során elhangzottakat lehetőség szerint – bármilyen elektronikus módon – rögzíteni kell.
(3) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során az érintett személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor az elektronikus kapcsolattartás vele nem folytatható.
11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 12. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
12. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
13. § E rendeletet a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 130/2020. (IV. 17.) Korm. rendelete
a Pénzügyi Békéltető Testület veszélyhelyzet alatti eljárásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnéséig a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti Pénzügyi Békéltető Testület – amennyiben a kérelmező ahhoz hozzájárul – írásban folytatja le az eljárást.
(2) Ha a kérelmező az eljárás írásban történő lefolytatásához nem járul hozzá, ügyében az eljárás a veszélyhelyzet megszűnéséig vagy – amennyiben az eljárás megfelelő lefolytatásához ez szükséges – a veszélyhelyzet megszűnését követő 21. napig szünetel. A szünetelés időtartama az eljárási határidőbe nem számítható be.
(3) Az írásban folyó eljárások ügyintézésének végső határideje a befogadástól számított 180 nap.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
3. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
4. § Az 1. §-ban foglaltakat az e rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 131/2020. (IV. 17.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet idején egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatása biztosításáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozó, aki a tevékenységének az Evectv. 18. § (2) bekezdése szerinti szünetelését 2020. március 11. napja és 2020. március 30. napja között jelentette be, az Evectv. 18. § (1) bekezdésétől eltérően e rendelet hatálybalépését követő 15. napig bejelenthetia) a tevékenységének szünetelése iránti bejelentés visszavonását vagyb) szüneteltetett tevékenységének folytatását.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszavonás alapján a nyilvántartást vezető szerv az Evectv. 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a tevékenység szünetelésének kezdő időpontjára vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szünetelés időtartama egy hónapnál rövidebb is lehet.
(4) Ha jogszabály az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez jogkövetkezményt fűz, a (2) bekezdés szerinti adattörlést követőn úgy kell tekinteni, hogy a szünetelésre nem került sor.
(5) Az (1) bekezdés szerinti, a tevékenység szünetelésére irányuló bejelentés és a nyilvántartást vezető szerv (2) bekezdés szerinti adattörlése közötti időtartam (a továbbiakban: szünetelés időtartama) a hatósági jogviszony alapján fennálló, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére és jogosultságok gyakorlására vonatkozó határidőbe nem számít bele. Ha a határidő a szünetelés időtartama alatt járna le, a határidő a nyilvántartást vezető szerv adattörlését követő tizenötödik napon jár le.
2. § A 2020. március 30. napját követően a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt bejelentett egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az Evectv. 18. § (1) bekezdésében megjelölt minimális időtartamot nem kell alkalmazni.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
4. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárvaa következőket rendeli el:
1. A minősített elektronikus aláírás tanúsítványhoz szükséges azonosítási feltételekkel kapcsolatos eltérő rendelkezések
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnéséig az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 82. § (2) bekezdésétől eltérően a minősített bizalmi szolgáltatás esetén az Eüsztv. szerinti bizalmi szolgáltató (a továbbiakban: bizalmi szolgáltató) a személyazonosságot e rendeletben foglaltak szerint is ellenőrizheti.
2. § Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot videotechnológiát biztosító elektronikus hírközlő eszköz útján (a továbbiakban: videotechnológiás azonosítás) is ellenőrizheti.
3. § (1) Videotechnológiás azonosítás esetén a bizalmi szolgáltató összeveti az ügyfélről készített fényképet és az azonosításhoz felhasznált, a (4) bekezdés c) pontja szerinti okiratban szereplő képmást. Az azonosítás akkor megfelelő, amennyiben a szolgáltató által megnyugtatóan megállapítható, hogy az okiratban szereplő személy azonos a fénykép- vagy videofelvételen szereplő személlyel.
(2) A bizalmi szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a videotechnológiás azonosítás feltételeit részletesen megismerte, és ahhoz kifejezetten hozzájárult.
(3) A bizalmi szolgáltató a videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen – a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon – rögzíti, és azt a felvételtől számított öt évig megőrzi.
(4) A sikeres videotechnológiás azonosítás feltétele, hogy a videotechnológiás azonosítást lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas legyen az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, valamint az ügyfél
a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,
b) érthető módon közölje a videotechnológiás azonosításhoz használt okmány azonosítóját, és
c) úgy mozgassa a videotechnológiás azonosításhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas okmányát (a továbbiakban: okmány), hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetőek és rögzíthetőek legyenek.
(5) A videotechnológiás azonosítást végző bizalmi szolgáltató köteles megbizonyosodni arról, hogy az okmány alkalmas a videotechnológiás azonosítás elvégzésére, így
a) az okmány megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetőek és sérülésmentesek, és
c) az okmány azonosítója megegyezik az ügyfél által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.
(6) A videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató feladata, hogy megbizonyosodjon arról, hogy
a) az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott okmányon látható arckép alapján, és
b) az okmányon megtalálható adatok logikailag megfeleltethetők az ügyfélről a bizalmi szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.
(7) Nincs helye videotechnológiás azonosítást követő szerződéskötésnek, ha a videotechnológiás azonosítás e §-ban foglaltaknak nem felelt meg.
4. § (1) A videotechnológiás azonosítást követően a bizalmi szolgáltató az Eüsztv. 82. § (3)–(9) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a videotechnológiás azonosítást személyes jelenléttel történő azonosításnak kell tekinteni.
(2) Az ügyfél részére a tanúsítvány, valamint a minősített aláírást létrehozó eszköz a bizalmi szolgáltató és az ügyfél közötti szerződésben meghatározott részletszabályok szerint az ügyfél részére is megküldhető, valamint elektronikusan továbbítható.
(3) A videotechnológiás azonosítás útján biztosított tanúsítvány a kiállítástól számított hat hónapig érvényes.
5. § (1) A kormányzati hitelesítésszolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (a továbbiakban: szolgáltatást igénybevevő szerv) tekintetében a szolgáltatást igénybevevő szerv nevében eljáró természetes személy azonosságának ellenőrzésére és a tanúsítványok (valamint a kapcsolódó adatok, eszközök) átadására a veszélyhelyzet ideje alatt az Eüsztv. 82. § (2) bekezdésétől eltérően az e § szerinti eljárást is alkalmazhatja.
(2) Az ügyintézésben közreműködő személy elektronikus aláíráshoz szükséges adatokkal, valamint eszközökkel történő ellátásához a regisztráció – ideértve az aláírás létrehozásához szükséges adatok, eszközök átadását, valamint a személy azonosságának ellenőrzését – a szolgáltatást igénybevevő szerv kijelölt munkatársa által, a szerv saját személyzeti nyilvántartására alapozva is lefolytatható.
(3) A (2) bekezdésben foglalt igénylésre vonatkozó részletszabályokat – ideértve a szolgáltatást igénybevevő szerv kijelölt munkatársának hivatalos elérhetőségi adatait, valamint a feladatok elvégzésének igazolását – a kormányzati hitelesítésszolgáltató és a szolgáltatást igénybevevő szerv külön szerződésben rögzíti.
(4) A kormányzati hitelesítésszolgáltató a tanúsítványt – az Eüsztv. 82. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatellenőrzést követően – a szolgáltatást igénybevevő szervtől kapott igénylés alapján állítja ki.
(5) A szolgáltatást igénybevevő szerv nevében eljáró természetes személyek részére a tanúsítvány, valamint a minősített aláírást létrehozó eszköz a (3) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott részletszabályok szerint a szolgáltatást igénybevevő szerv részére is megküldhető, valamint elektronikusan továbbítható.
(6) Az e § szerint biztosított tanúsítvány a kiállítástól számított hat hónapig érvényes.
6. § A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés d) pontjától eltérően a videotechnológiás azonosítás, valamint az 5. § szerinti azonosítás esetében a biztonság egyenértékűségét megfelelőségértékelő szervezetnek nem kell igazolnia.
2. A végrehajtással kapcsolatos eltérő rendelkezések
7. § (1) A végrehajtás során az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint meghatározott cselekményre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni olyan meghatározott cselekmény foganatosítása esetén, amelyet az elrendelő hatóságok maguk hajtanak végre, és amelynek egyúttal célja az emberi élet vagy egészség megóvása, illetve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása.
(2) Járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen e § ellenére sem lehet eljárási cselekményt foganatosítani.
3. A médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos eltérő rendelkezések
8. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 44. §-ától és 63. § (9) bekezdésétől eltérően a veszélyhelyzetre tekintettel a fizetésre kötelezettek mentesülnek a 2020. év második negyedévre vonatkozó médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.
4. Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
10. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.11. § E rendelet 7. §-át a rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök