"a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról"
III. Kormányrendeletek
A Kormány 73/2020. (III. 31.) Korm. rendelete
a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány
a) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet,
b) a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet,
c) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) szóló 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet 2. alcíme és 3. alcíme,
d) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet,
e) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról szóló 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet,
f ) a veszélyhelyzetre tekintettel az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 60/2020. (III. 23.) Korm. rendelet,
g) a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet,
h) a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet,
i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során az orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló 63/2020. (III. 24.) Korm. rendelet,
j) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során történő gyógyszerellátással kapcsolatos intézkedésekről szóló 67/2020. (III. 26.) Korm. rendelet,
k) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzetben a költségvetési tartalékok felhasználására vonatkozó eltérő szabályokról szóló 69/2020. (III. 26.) Korm. rendelet,
l) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól szóló 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet,
m) a kórházparancsnokról és az egészségügyi készlet védelméről szóló 72/2020. (III. 28.) Korm. rendelethatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 15 órakor lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 96. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
2. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról
2. § Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
3. A vagyonnyilatkozatok megtételére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról
3. § Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járna le – a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével –, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
4. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
4. § A veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Brüsszel IIa) alapján, valamint a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó kérelem alapján végrehajtás elrendelésére nem kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtás elrendelésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
(3) A Brüsszel IIa alapján, valamint a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó kérelem alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt végrehajtási ügyekben eljárási cselekmény, intézkedés a veszélyhelyzet ideje alatt nem foganatosítható.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárási cselekményt, intézkedést a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet foganatosítani azzal, hogy a vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
5. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
6. § A veszélyhelyzet ideje alatt az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
7. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem rendelhető el, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő nyugszik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő nyugszik.
(5) A minden évben június 30. napjáig elvégzendő teljesítményértékelést a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni.
(6) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(7) Ha a járványügyi helyzet indokolja, a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök mindazon igazságügyi alkalmazott esetében elrendelheti, hogy a munkáját otthoni munkavégzéssel lássa el, ha az általa ellátandó feladat jellege ezt lehetővé teszi.
6. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
8. § A veszélyhelyzet ideje alatt a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
9. § (1) A közjegyzőnél a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szóban beadvány nem terjeszthető elő.
(2) A veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
7. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
11. § (1) Ha a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnéséig. A veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.
(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
(4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására nyitva álló határidő nyugszik.
(5) Ha a vezetői vizsgálat folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
12. § (1) A jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás szünetel.
(2) A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel.
8. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
13. § A veszélyhelyzet ideje alatt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
14. § (1) Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő nyugszik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő nyugszik.
(5) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(6) Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.
15. § Ha a járványügyi helyzet indokolja, a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök elrendelheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalás ideje alatt végezze a bíróságon.
9. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
16. § A veszélyhelyzet ideje alatt a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
17. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
(2) Az Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő nyugszik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.
(4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.
(5) Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják.
(6) Ha az Üjt. 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.
(7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.
(8) Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják. Összügyészi értekezletet a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet tartani.
10. A cégnyilvántartással és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával összefüggő eltérő rendelkezések alkalmazásáról
18. § A veszélyhelyzet ideje alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény az alábbi eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.
19. § (1) A nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le.
(2) A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.
11. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról
20. § A veszélyhelyzet ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
21. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.
(2) A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges, a (7) bekezdésben foglalt módon jár el a perfelvétel lezárása érdekében. Az e bekezdés szerinti rendelkezéseket a személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell. A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
(3) A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.
(4) Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a (3) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint a (3) bekezdés szerint foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de a (3) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.
(5) A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.
(6) Ha a bíróság ideiglenes intézkedést – erre irányuló kérelem esetén – a perindítást megelőzően elrendel, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.
(7) Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.
22. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt – a (3) bekezdésben fogalt kivétellel – nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.
(3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket – ha nincs más módja – a veszélyhelyzet ideje alatt járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.
23. § Az első fokon eljáró bíróság – törvény eltérő rendelkezése esetében is – egy hivatásos bíróból áll.
24.§ A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.
25. § Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.
26. § A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
27. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.
28. § (1) Ha a perben a veszélyhelyzet kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a veszélyhelyzet ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.
(2) A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
(3) A perbeli egyezséget a bíróság a felek – 21. § (2) és (3) bekezdése szerinti módokon történő – megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
29. § (1) A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.
(2) A bíróság a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a korábbi kérelem alapján már kitűzött tárgyalások esetében is dönthet a tárgyaláson kívüli elbírálásról. A bíróság e döntéséről soron kívül értesíti a feleket.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a bíróság (2) bekezdés szerinti értesítését követően a felek 15 napon belül benyújtott közös kérelme alapján a bíróság a 21. § (3) és (4) bekezdése alapján jár el.
30. § E rendeletnek az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében a veszélyhelyzetre megállapított eltérő rendelkezéseit alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha e rendelet az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.
12. A közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról
31. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői nemperes eljárásokra – ideértve a Vht.-ban és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) szabályozott közjegyzői nemperes eljárásokat is – vonatkozó jogszabályokat az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E rendelet 11. alcímében foglalt szabályok a közjegyzői nemperes eljárásokra nem alkalmazhatók.
(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a Kjtv.-ben szabályozott eljárások kivételével
a) a kérelem szóban nem terjeszthető elő,
b) az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható,
c) személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni.
(4) A veszélyhelyzet ideje alatti időpontra teljesítendő, személyes megjelentést igénylő eljárási cselekményeket – a Kjtv.-ben szabályozott eljárások, valamint a hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztráció (annak módosítása, törlése) és ezzel összefüggésben azonossági nyilatkozat tétele kivételével – a közjegyző elhalaszthatja, erről az érintetteket értesíti, az el nem halasztott ilyen eljárási cselekmények elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.
(5) A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton – a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével – a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni.
(6) A veszélyhelyzet fennállása alatt a közjegyzői okirat – ide nem értve a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okiratot – felolvasása, valamint a közjegyzőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet. A felolvasás kezdő és befejező időpontját és megtörténtének módját a közjegyző az okiratban rögzíti. A közjegyzői okirat szerkesztésére irányuló kérelem papír alapon vagy szóban történő előterjesztése esetén a kérelem a felolvasást követően, a közjegyzői okirat aláírásakor is előterjeszthető. E bekezdés a közjegyzőnek a közjegyzői okirat elkészítésével összefüggő egyéb kötelezettségeit nem érinti.
(7) Aláírás vagy kézjegy valódisága tanúsítása, valamint külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom tételének tanúsítása során, ha jogszabály az okirat felolvasását, illetve megmagyarázását írja elő, a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet.
(8) A hagyatéki eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet. A tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el.
(9) A veszélyhelyzet ideje alatt végintézkedés hiányában – a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 43/C. § (5) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a hagyaték tárgyalás tartása nélkül is átadható.
(10) A veszélyhelyzet ideje alatt a hagyaték tárgyalás tartása nélkül akkor is átadható, ha
a) a közjegyző mindazoknak, akiket a Hetv. alapján a hagyatéki tárgyalásra kellene megidéznie, a hagyatékátadó végzés tervezetét megküldi, és
b) a kézhezvételtől számított 15 napon belül kifejezetten nyilatkoznak, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét elfogadják.
(11) A (10) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot írásban vagy más olyan módon kell megtenni, amely a nyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas.
(12) A veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzőt kérelmére a területi közjegyzői kamara elnöke mentesítheti a közreműködési kötelezettség alól. A mentesített közjegyző a mentesítés ideje alatt közjegyzői tevékenységet nem folytathat, a közjegyzői iroda ügyfélfogadási ideje a mentesítés ideje alatt szünetel. A mentesítés ideje a mentesítéssel érintett ügyekben a határidőkbe nem számít bele. A mentesített közjegyzőkről az országos kamara a honlapján ad tájékoztatást.
(13) Az országos kamara elnöke a veszélyhelyzet idejére a közjegyzőkre és a területi kamarákra kötelező utasításban szabályozzaa) az e § szerint hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján megtehető eljárási cselekményekkel összefüggő részletes eljárási szabályokat,b) az e § szerinti mentesítés részletes szabályait,c) a közjegyzői irodák nyitvatartására és az ügyfélfogadásra vonatkozó részletes szabályokat.
(14) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) elnökének e rendelet szerinti utasítása a fegyelmi felelősség szempontjából a MOKK iránymutatásával esik egy tekintet alá.
(15) Ha a közjegyző az irodája működése felett elektronikus kapcsolattartás útján felügyeletet gyakorolni tud, és a Kjtv. 34. § (1) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontjában foglalt esetek egyike sem áll fenn, a közjegyző részére 5 munkanapot meghaladó távolléte esetére csak kérelmére kell helyettest rendelni.
(16) A MOKK köteles gondoskodni a veszélyhelyzet ideje alatt is
a) a közvégrendelet megtételének,
b) a végrendelet letétbe helyezésének,
c) a hitelbiztosítéki nyilvántartás működésének,d) az Fmhtv. 1. § (2) bekezdése szerinti MOKK rendszere működésénekbiztosításáról.
13. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról32. § A veszélyhelyzet ideje alatt a Kjtv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
33. § (1) A területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül kijelölheti azokat a közjegyzőket, akik a veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara illetékességi területének egészére vagy annak egy részére illetékesek. A kijelölésről soron kívül szükséges értesíteni az érintett közjegyzőket, valamint a MOKK elnökét. Az országos kamara a honlapján közzéteszi az e bekezdés szerint kijelölt közjegyzők nevét, illetékességi területét, elérhetőségét, valamint ügyfélfogadásának rendjét.
(2) Ha a területi közjegyzői kamara elnöke által kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, ezt a székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökének írásban haladéktalanul bejelenti. A területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül kijelöli az eljárás lefolytatásában akadályoztatott közjegyző helyett az eljárást lefolytató, járványügyi intézkedéssel nem érintett közjegyzőt. Az akadályoztatott, valamint az újonnan kijelölt közjegyzőről a területi közjegyzői kamara elnöke soron kívül értesíti a MOKK elnökét a változás honlapon történő közzététele érdekében.
14. A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról
34. § A veszélyhelyzet ideje alatt a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt az 1952-es Pp. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
35. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.