Magyar Közlöny 108. szám - 2020. május 13., szerda

"az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet módosításáról"

III. Kormányrendeletek

A Kormány 200/2020. (V. 13.) Korm. rendelete

az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:(Magyar állampolgár személyforgalomban)„g) Japán”[területéről, ezen országok valamelyikének területén tett üzleti célú utazást követően Magyarország területére – a 3. § és a 4. § (1) bekezdése szerinti korlátozás nélkül – beléphet, ha a magyar állampolgár olyan belföldi vagy az a)–f ) pontokban megjelölt államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben az a)–f ) pontokban megjelölt állam legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban áll (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás).]

2. § Az R.a) 4/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „Köztársaság és” szövegrész helyébe a „Köztársaság,” szöveg,b) 4/A. § (1) bekezdés f ) pontjában a „Köztársaság” szövegrész helyébe a „Köztársaság és” szöveg,c) 4/A. § (1) és (2) bekezdésében az „a)–f )” szövegrészek helyébe az „a)–g)” szöveglép.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök

 

A Kormány 201/2020. (V. 13.) Korm. rendelete

a Dunakeszin alap- és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) pontjában, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés g) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 23. és 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Dunakeszin alap- és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:„5/A. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában megjelölt ingatlanokat érintő beruházások esetében a 3. mellékletben foglalt táblázat B és C oszlopában megjelölt telkekre és telekrészekre a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2)–(5) bekezdés állapítja meg, azzal, hogya) a hatályos településrendezési eszközök és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,b) amennyiben a hatályos településrendezési eszközök a beépítés és az egyedi építési követelmények a (2)–(5) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétesek, vagy azokkal össze nem egyeztethető előírást tartalmaznak, akkor a településrendezési eszközt nem lehet alkalmazni, továbbác) az érintett területre a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 29. §-át, valamint 40. §-át nem kell alkalmazni.

(2) A 3. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában megjelölt telkeken, illetve ingatlanrészeken oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális, rekreációs, illetve sportlétesítmények és azokhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el, az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

a) a telkek beépítési módja szabadon álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%,

d) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 10%,

e) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1 m2/m2,

f ) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 35%,g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12,5 méter,

h) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 18 métert,

i) az előkert mérete 5 méter,

j) az oldalkert és a hátsókert mérete 10 méter,

k) az építési telkeken az építési övezetre előírt zöldfelület megengedett legkisebb mértéke alapján kialakított zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(3) A 3. mellékletben foglalt táblázat C oszlopában megjelölt telkeken, illetve ingatlanrészeken kizárólag sport- és szabadidő-, vendéglátó- és ezen rendeltetéseket kiszolgáló vagy a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el, az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

a) a telkek beépítési módja szabadon álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m2,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 2%,

d) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 70%,

e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 5 méter.

(4) Az 1. melléklet szerinti táblázat 2. sora szerinti beruházással összefüggésben a tereprendezést és mélyalapozást a megvalósuló építési tevékenység ütemeként is engedélyezheti az eljáró hatóság.

(5) A (4) bekezdés szerinti tereprendezés és mélyalapozás építési engedélyezési dokumentációjának az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében foglaltakon túl tartalmaznia kell talajvédelmi tervet.”

2. § Az R. a következő 8. §-sal egészül ki:„8. § (1) E rendeletnek a Dunakeszin alap- és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 201/2020. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 5/A. §-át, valamint 1. és 3. mellékletét a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.(2) A Módr1.-gyel megállapított 5/A. § (2) bekezdés g) pontjának és 5/A. § (3) bekezdés e) pontjának alkalmazása során az épületmagasságot a Módr1. hatálybalépésekor hatályos OTÉK-ban foglalt követelmények szerint kell számítani.”

3. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.(2) Az R. a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök