Tisztelt Vállalkozók!
A jelenlegi koronavírus járvány alapjaiban rengeti meg a világot: nincs olyan tagja a tár-sadalomnak, nincs olyan vállalkozás a gazdaságban, akinek az életére, működésére ne hatna ki és ne követelne alapvető változtatásokat. A válság hirtelen jött és szinte mindenkit korábban nem látott kihívások elé állított.A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál erőforrásaink és kapacitásaink jelentős részét a válsághelyzet hatékony támogatására állítottuk át azzal a kiemelt céllal, hogy a budapesti vállalkozások számára biztosítani tudjuk a szükséges és elvárt szolgáltatásokat, információkat, valamint érdekeiket képviseljük a Kormány és az önkormányzatok felé.
A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereske-delmi és Iparkamarában felállítottunk egy mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetére fókuszáló, belsős és külsős szakértőkből álló csoportot. Első lépésként egy gyors, online kérdőíves felmérést végeztünk a budapesti vállalkozások körében, hogy feltér-képezzük azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szükségük.A válaszok feldolgozása során az elemzések azt mutatták, hogy a pénzügyi problémák jelentik az azonnali prioritást a vál-lalkozások számára. Ugyanakkor azt is ta pasztaltuk, hogy a vállalkozások alig húsz százalékának van válságterve, márpedig ezen múlhat, hogy a cégek megfelelően al kalmazkodnak-e a körülményekhez, és sikeresen folytathatják-e működésüket a jövőben is. Ezen problémák kezelésére kidolgoztuk azt a 6 pontos pénzügyi, gazdasági intézkedéscsomagot, amit eljuttattunk a Kormány részére. Ezzel egyidejűleg ösz-szeállítottunk egy Válságkezelési Kisokost,amelyben a múlt tapasztalatainak felhaszná-lásával gyakorlati megoldásokat dolgoztunk ki a legkisebb vállalkozások részére, ahol a tulajdonos-vezető alapvetően szakmájához értő vállalkozó, nem pedig gazdasági szakember. Emiatt a kiadványban egy gyorsan és egyszerűen alkalmazható, ugyan-akkor a mélyebb szakmai részletekkel nem foglalkozó segítséget szeretnénk nyújtani.Célunk, minél több vállalkozásnak segíte-ni a talpon maradásban és a felkészülésben a válság utáni építkezéshez. Kitartást és sok erőt kívánunk ehhez!
Nagy Elek BKIK elnök
BEVEZETÉS
A koronavírus a korábbi válságokhoz képest minden eddiginél gyorsabban és radikáli-sabban változtatja meg környezetünket, és annak részeként a gazdaságot.A vállalkozások kényszerhelyzetben vannak, kezelniük kell a válságot.
Emiatt minden vállalkozás számára fontos feladat, hogy
• napi szinten kövesse a híreket friss információkhoz jutva, miközben óvakodjon a hamis hírforrásoktól,• folyamatosan értelmezze és értékelje a környezetét meghatározó gazdasági és tár-sadalmi folyamatokat, történéseket,
• készítse el válaszait, hozza meg intézkedéseit a vészhelyzet kezelésére,• tegye a lehető legrugalmasabbá vállalkozása működését,
• készüljön fel a megváltozott világ kihívásaira.
A koronavírus válság kezelése szempontjából legfontosabb az emberek védelme. A „Koronavírus Válságkezelési Kisokos” kiadványával kamaránk elsődlegesen a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak kíván segítséget nyújtani. Segédeszköznek ajánljuk vál-ságkezelési összeállításunkat a vállalkozói cselekvési tervek elkészítéséhez.
A vállalkozói teendők különböző idősíkon jelentkeznek:Vannak azonnali cselekvést igénylő teendők, mint pl.: személye, munkavállalói, környe-zete védelme, vállalkozása folyamatos működésének biztosítása és az egyértelmű kom-munikáció.
A közeljövőben végrehajtandó feladatok közé tartozik a lehetséges legrosszabb forga-tókönyvek megértése és felkészülés a válság legerősebb várható hatásaira.
Közép- és hosszútávon szükséges cselekvés a gazdaság talpra állására való felkészülés, és a fellendülés adta lehetőségek kihasználása.
AZ EMBEREK EGÉSZSÉGÉNEK MEGÓVÁSA
Az egészségügy és a higiénia színvonalának emeléseA vállalkozás székhelye, telephelye higiéniájának fejlesztése:
• Tegye napi rutinná a tisztító és fertőtlenítő eljárásokat.• Szükség esetén fontolja meg a létesítmények bezárását.
• Lássa el higiéniai eszközökkel, kézfertőtlenítőkkel, fertőtlenítőszerekkel vállalkozása mosdóját, konyháját és az ügyfélforgalmi helyiségeit.
• Helyezzen el plakátokat a helyes higiéniai szokásokról (pl. a megfelelő kézmosás módjáról). A bemutató plakátok az internetről is letölthetők, vagy már máshol meglévő szórólapok, plakátok fénymásolhatók, sokszorosíthatók.
A vállalkozásban dolgozó személyek egészségügyi állapotának folyama-tos figyelemmel kísérése és megóvása:
• Adjon egészségügyi instrukciókat, pl. a szájmaszk, a kesztyű használatának fontos-ságáról, a gyakori kézmosásról.
• Kísérje figyelemmel a munkavállalói egészségi állapotát, pl. napi testhőmérséklet el-lenőrzéssel, egészségügyi felszerelések alkalmazásával.
• Szükség esetén orvosok segítségét vegye igénybe.
• Biztosítson kesztyűket és egészségügyi maszkokat a dolgozók számára, valamint a lé-tesítmény bejáratánál.
• Késleltesse, halassza a munkaidő megkezdését annak érdekében, hogy az alkalma-zottak időt kapjanak a közösségi közlekedés nélküli ingázáshoz.
Új higiéniai és egészségügyi szokások alkalmazása:
• Írja elő, hogy munkatársai folyamatosan tartsanak 1,5 – 2 m távolságot egymástól, és irodai munka esetén lehetőleg erre a mértékre növelje a munkaasztalok közötti távolságot is.
• Hívja fel a figyelmet a megszokott társasági normák megváltoztatására, mindenne-mű fizikai érintkezés mellőzésére (pl. kézfogás elhagyására).
• Amennyiben szükséges és megoldható, az ügyfél és a dolgozók közé helyezzen el vé-dőfóliát/plexi lapot (pl. kereskedelmi egységeknél a pénztárnál).
• Kereskedelmi egységeknél a vásárlók által használt eszközöket (pl. bevásárló kosara-kat, -kocsikat) naponta többször fertőtlenítsék.
• A létesítmény ajtóinak kilincseit, a liftek nyomógombjait, az érintéssel használt esz-közöket (pl. számítógép klaviatúráját), a pénztáraknál, vagy az ügyfelek által hasz-nált bankkártya terminálokat naponta többször fertőtlenítsék.
A VÁLLALKOZÁS PÉNZÜGYI, MŰKÖDÉSI HÁTTERÉNEK ÁTTEKINTÉSE
A működőképesség, fizetőképesség megőrzéseA válságban a vállalkozó számára a legnagyobb kihívást pénzügyi stabilitásának meg-őrzése jelenti. A fizetőképesség megőrzése nélkülözhetetlen a vállalkozás folyamatos működéséhez. A vállalkozónak állandó fizetési kötelezettségeket kell teljesítenie a beszállítói, a foglalkoztatottjai, valamint az állami és helyi hatóságok részére.A vállalkozónak fel kell mérnie tartalékait, az átlagos havi működési költségét, s hason-lóképpen azt is, hogy az ismert alapvető költségeit figyelembe véve mennyi ideig bizto-sítják működését a vállalkozás erőforrásai.
Kiadások csökkentése
A vállalkozások számára nagy segítséget jelentenek a kormányzati válságkezelő in-tézkedések (pl. fizetési moratórium a hiteltörlesztésekre, adó- és járulékfizetési ked-vezmények).
A kiadásokat célszerű nélkülözhetetlen és nélkülözhető kiadásokra bontani. Lehető-ség szerint szüntessük meg azokat a kiadásokat, amelyek nem szolgálják a vállalko-zás túlélését.
Bérlemények esetében a megváltozott piaci viszonyokra tekintettel érdemes kezdeményez-ni a bérleti szerződések újratárgyalását, a bérleti díj átmeneti, válságidőszakra szóló csök-kentését vagy halasztott fizetését.
A gyártást és a szolgáltatást a piaci igényekhez, a keres-let-kínálat alakulásához kell igazítani. A beszállítók kínálatát célszerű megvizsgálni, összehasonlítani, hiszen a válság az ő te-vékenységüket is érinti, s ajánlataikból a minőség romlását még nem előidéző, legol-csóbb kínálatból érdemes választani, rendelni.
A szerződések fizetési feltételeit, ütemezését át kell vizsgálni. A megkötött szerződé-seknél a vállalkozó kérjen, az új szerződéseknél javasoljon részletfizetést, fizetési halasz-tást, valamint hosszabb törlesztő időt. A munkaerővel kapcsolatos kiadásoknál érdemes körültekintően eljárni. Nem tudjuk, hogy a válság meddig tart, lehet elhúzódó, vagy rö-videbb ideig tartó. Gyorsan talpra álló gazdaság esetén meglévő, kipróbált munkaerőnk megtartása alapvető feltétele annak, hogy cégünk be tudjon kapcsolódni a gazdasá-gi újjáépítésbe. A munkaviszonyok felmondása előtt érdemes kihasználni minden olyan rendelkezésre álló lehetőséget, amivel meg tudjuk őrizni a foglalkoztatottainkat.
Például szabadságolás, a munkabér újratárgyalása, a munkaerő kikölcsönzése.A likviditási helyzeten javítani lehet azzal a kényszerintézkedéssel, ha a meglévő eszkö-zeit egy eszközkezelőnek eladja, majd visszabérli, visszalízingeli a vállalkozás.
A bevételek csökkenésének mérséklése
A kialakult, bejáratott ügyfélkörrel, vevőkörrel rendelkező vállalkozók számára fontos, hogy megtartsák vásárlóikat, hiszen üzleti bevételeik alapvetően tőlük származnak.A vásárlók részéről történő fizetési készség növelhető az előleget fizető vásárlók számá-ra biztosított kedvezményekkel. A vállalkozó, ahogy kiadásainál kezdeményezi, kéri a rész-letfizetés lehetőségét, úgy a vásárlói felé fel is ajánlhatja ezt a kedvezményt.A kintlévőségek gyors begyűjtésére, beszedésére érdemes figyelmet fordítani. A tartozók fizetési készségét növelni lehet azzal, hogy ha tartozásukat rövid határidőn belül megfize-tik, és abban az esetben fennálló tartozásuk összegéből a vállalkozó egy általa vállalható mértékű százalékot elenged. A vevőtartozás idő előtti pénzzé tételének eszköze lehet a vevőtartozás értékesítése is erre szakosodott, úgynevezett faktoring cégeknek. A bevételek növelésének eszköze lehet a kihasználatlan, vagy használaton kívüli eszkö-zök értékesítése, a nélkülözhető anyagkészlet eladása.
A MŰKÖDÉSHEZ SZÜKSÉGES KÉSZLETGAZDÁLKODÁS FELTÉRKÉPEZÉSE
A vállalkozásnak fel kell mérnie készleteit. Meg kell határoznia, hogy melyek azok az árucsoportok, anyagok, alkatrészek, stb., melyek nélkül nem tud működni. Számba kell vennie a rendelkezésére álló beszállítókat. A beszállítók felmérésénél figyelembe kell venni a koronavírus által súlyosan érintett területeket, ahol az egészségügyi vészhelyzet kockázata lelassíthatja, szélsőséges esetben meghiúsíthatja a megrendelések teljesítését.A kieső beszállítók várható pótlására meg kell kezdeni az új, alternatív beszállítók felkutatását. Az új beszállítók esetében számolni kell az esetlegesen felmerülő logisztikai többletköltségekkel is.A készletgazdálkodás eltérő lehet egyes vállalkozói köröknél, tevékenységeknél, mi-vel vannak, lesznek megnövekedett igényeket kiszolgáló vállalkozások (pl. pékségek, élelmiszergyártók és forgalmazók), akiknek érdemes tartalékolni a készleteket, és lesznek drasztikusan csökkenő vásárlói igényekkel szembesülő vállalkozók, akik csak lényegesen kisebb készletekkel tervezhetnek.
A MUNKAERŐ, A FOGLALKOZTATOTTAK KÖRÉBEN FELMERÜLŐ KOCKÁZATOK MÉRSÉKLÉSE, AZ ALKALMAZOTTAK RUGALMAS BEOSZTÁSA
A kockázatok azonosítása
A vállalkozásnak, különösen, ha több főt foglalkoztat, meg kell határoznia azokat a kul-csalkalmazottakat, akiknek a megfertőződése veszélyezteti a vállalkozás működésének folyamatosságát, valamint azokat, akiknek a munkája felcserélhető más foglalkoztatott munkájával.Azonosítani kell a fertőzésveszélynek kitett személyeket, pl. recepciósok, vevőkkel köz-vetlen kapcsolatban álló értékesítők, szerelők, pénztárosok, stb. Lehetőség szerint a töb-bi munkavállalótól elkülönítetten kell biztosítani számukra a munka végezés feltételeit.
A kockázatok mérséklése
A Kisokos I. fejezetében felsorolt egészségügyi és higiéniai intézkedések alkalmazásával és további a vállalkozás sajátosságaiból adódó rendelkezésekkel minél inkább csökken-teni kell a munkatársak megfertőződésének kockázatát, pl. a munkavégzés jellegétől függően, lehetősége szerint különítse el a munkavégzőket különböző helyiségekben, ossza a munkatársakat, csapatokat műszakokba, variálja, alkalmazza az otthoni és a te-lephelyi/irodai munkavégzést. A munka jellegétől függően (pl. irodai munkavégzés esetén) tegye lehetővé, hogy fog-lalkoztatottjai távmunkát végezhessenek. Ahol lehetséges, a közvetlen ügyfélkapcsola-tot változtassák telefonon, elektronikusan bonyolított ügyintézésre.
A helyettesítések kidolgozása
A több főt foglalkoztató vállalkozásoknál készüljön beosztás a kieső munkatársak he-lyettesítésére. Ehhez azonosítani kell a hasonló képzettségű, képességű munkatársakat.A helyettesítési feladatokat első körben a vállalkozáson belül kell megpróbálni megoldani. Ha ez nem járható út, akkor felmerülhet a vállalkozás ismeretségi körébe tartozó más vállalkozásokkal való kapcsolatfelvétel, mely során a helyettesítési feladatok kölcsönös megoldásában való segítség jó megoldás lehet, akár a munkavállalók ideiglenes áthelye-zésével, akár a helyettesítési feladatok másik vállalkozásban történő elvégzésével.
Az üzletmenet változásának munkaerőre gyakorolt hatása
A rendelkezésre álló foglalkoztatottak igénybevételét, a vállalkozás munkaerő szükség-letét befolyásolják a kereslet és kínálat változása, a munkával való ellátottsága, a válság időtartamának hossza, a munkaerőt érintő külső korlátozások.
A foglalkoztatottak csökkenő igényekhez való igazítása
A vállalkozónak célszerű kihasználnia az összes lehetőséget a rugalmas munkaidő alkal-mazása érdekében. A rugalmas munkaidő engedélyezésével nemcsak költségeket lehet csökkenteni, de az alkalmazottak is motiváltabbak lesznek azáltal, hogy befolyásuk van a munkaidejükre. Ezzel a munkavégzés hatékonysága növelhető és a cég is profitál-hat belőle.
A rugalmas munkaidő jelenthet egyrészt távmunkát, de lehet rugalmas munkarendben végzett munka is. Utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaidejének csak egy részét osztja be, a fennmaradó órákról a dolgozó rendelkezhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki heti 40 órában dolgozik, de ebből csak a felét, 20 órát kell a munkahelyén lennie (ezt hivatalosan törzsidőnek hívják), a másik 20 órát (ezt peremi-dőnek nevezik) akkor és úgy dolgozza le, ahogy azt a munkavállaló szeretné. Az erre vonatkozó megállapodást célszerű írásban rögzíteni. A rugalmas munkavégzés feltételeit a vállalkozónak saját profiljához kell igazítania, álta-la csökkentheti költségeit (pl. kisebb rezsiköltségek).A távmunka infokommunikációs eszközökkel végzett munka. Fontos, hogy a munkatár-saknak legyenek eszközeik és álljon rendelkezésükre a szükséges technológia. A számí-tógépek és a laptopok mellett az azonnali választ igénylő kérdésekre a kapcsolattartás leggyorsabb módja a telefon használata és a szöveges üzenet küldése. Ez utóbbira az internetes kapcsolat nélkül is működő SMS mellett már számtalan internetalapú program is alkalmazható. A komolyabb infokommunikációs eszközökkel és technológiával rendelkező vállalkozá-sok videohívásokat is alkalmazhatnak a munkavégzés jellegétől függően. A távmunka során nagy figyelmet kell fordítani a vállalkozás számára bizalmas információk küldésére, és az internet biztonságra.Alkalmazhatja a vállalkozó a részmunkaidős foglalkoztatást is. Részmunkaidős munkavállalónak az a személy tekinthető, akinek a normál munkaideje átlagban kevesebb, mint a teljes munkaidős munkavállalók munkaideje. A munkaidő-beosztás lehet állandó vagy változó, meghatározható napi, heti, havi, vagy akár éves keretben. A Munka Törvény-könyve nem szabályozza, hogy mennyi a munkaidő napi vagy heti minimuma részmunkaidő esetén, a munkavállaló és a munkáltató szabadon állapodhat meg a munkaidő mértékéről.A szabadság munkáltató részéről történő elrendelésével, kiadásával a következő, „A válság kezeléséhez kapcsolódó néhány fontosabb munkajogi tudnivaló röviden” c. fejezet-ben foglalkozunk.Kölcsönös megegyezés esetén az alkalmazott fizetés nélküli szabadságra küldhető. Ezzel jövedelme ugyan kiesik, de munkahelye a válság ellenére megmarad. A megállapodás írásban rögzítendő.