"a hétvégére vonatkozó kijárási korlátozással összefüggésben meghozható önkormányzati intézkedésekről"
III. Kormányrendeletek
A Kormány 118/2020. (IV. 16.) Korm. rendelete
a hétvégére vonatkozó kijárási korlátozással összefüggésben meghozható önkormányzati intézkedésekről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárvaa következőket rendeli el:
1. § 2020. április 18. (szombat) 00.00 órától 2020. április 19. (vasárnap) 24.00 óráig terjedő időtartamra a települési – a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a fővárosi, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi – önkormányzat rendelettel a település, illetve a fővárosi kerület vonatkozásában a kijárás korlátozására a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglaltaktól szigorúbb szabályokat állapíthat meg.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet 2020. április 20-án hatályát veszti.
3. § Felhatalmazást kap a települési önkormányzat polgármestere, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a főpolgármester, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi polgármester mint a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi közgyűlés hatáskörének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján gyakorlója, hogy önkormányzati rendeletben határozza meg a Rendeletben foglaltaktól szigorúbb – az 1. § szerinti időszakra vonatkozó – kijárási szabályokat.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 9. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárvaa következőket rendeli el:
1. Az érettségi vizsga általános szabályai az érettségi vizsga 2020. május–júniusi vizsgaidőszakában
1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) 9. §-a szerinti, 2020. május–júniusban megszervezésre kerülő érettségi vizsgaidőszakban (a továbbiakban: Vizsgaidőszak)a) a Vizsgaszabályzat,b) a 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet, valamintc) az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletrendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) Az érettségi vizsgatárgyak szóbeli és gyakorlati vizsgarészei – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Vizsgaidőszakban nem kerülnek megszervezésre.
(2) Az írásbeli érettségi vizsgákat 2020. május 4. és 2020. május 21. között kell lebonyolítani.
(3) Meg kell szervezni a középszintű szóbeli vizsgát azon vizsgatárgy esetében, amely középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkezik.
(4) Ha a vizsgázó az igazgató – Vizsgaszabályzat szerinti szakértői bizottság szakvéleményére alapozott – döntése alapján
a) az írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
b) mentesül az írásbeli vizsgarész alól,
c) mentesül a gyakorlati vizsgarész alól,
d) a Vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni, vagye) a Vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű célnyelvi vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni,akkor számára a szóbeli vizsgát meg kell szervezni.
(5) A vizsgázó az e rendelet szerint megszervezett szóbeli vizsgarészt egyszer teljesítheti.
(6) Az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani.
(7) Ha a vizsgázó egy korábban megszerzett írásbeli vagy a Vizsgaszabályzat 18/B. § (8) bekezdése szerinti gyakorlati vizsgaeredménnyel jelentkezett pótló vizsgára, és kérte annak beszámítását, akkor vizsgaeredményét a korábbi vizsgaeredménye alapján a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(8) Az e rendelet szerint tett sikeres érettségi vizsgát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. §-a szerint teljesített, teljes értékű, sikeres érettségi vizsgának kell tekinteni.
(9) Az érettségi vizsga előkészítése, megszervezése, lebonyolítása, az érettségi vizsgára történő jelentkezés, a vizsgázók teljesítményének értékelése, valamint az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenység során történő kapcsolattartás módja – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – elektronikus kommunikáció.
2. Egyes vizsgatárgyakra vonatkozó különös rendelkezések
3. § (1) A Vizsgaszabályzat 45. §-ától és 54. §-ától eltérően a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül meg kell állapítani.
(2) Bármely vizsgatárgyból tett középszintű írásbeli vizsga esetén, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a Vizsgaszabályzat 41. § (2) bekezdése szerint szóbeli vizsgát tehet.
(3) Testnevelés vizsgatárgyból szóbeli vizsgát kell szervezni.
(4) Testnevelés vizsgatárgyból a középszintű szóbeli vizsga a vizsgáztató tanár mellett a vizsgabizottság legalább két tagja jelenlétében, a vizsgaidőszak bármely napján – a vizsgázó érettségi vizsgabeosztásának figyelembevételével – lebonyolítható.
(5) Testnevelés vizsgatárgyból az emelt szintű szóbeli vizsga lebonyolítására és eredménye megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.
(6) Vizuális kultúra vizsgatárgyból tett középszintű vizsga esetén a vizsgázó pontszámát az írásbeli vizsgarész alapján, gyakorlati vizsgarész nélkül kell megállapítani.
3. Az érettségi vizsgajelentkezésekre vonatkozó különös szabályok a Vizsgaidőszakban
4. § (1) A Vizsgaidőszakban előrehozott, valamint érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsgák megszervezésére nem kerül sor, a benyújtott vizsgajelentkezéseket az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) törli, kivéve
a) a Vizsgaszabályzat 12. § (15) és (16) bekezdésében meghatározott vizsgákat, valamint
b) a középiskola befejező évfolyamán tanulók szintemelő vizsgáit,amelyek megszervezésére érvényes vizsgajelentkezés esetén sor kerül.
(2) Ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg, vagy a Vizsgaszabályzat 2. számú melléklete szerinti projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését törölni kell.
(3) A vizsgázó kérheti az elfogadott vizsgajelentkezésének törlését vagy megváltoztatását, azzal, hogy
a) a vizsgázó elfogadott vizsgajelentkezését törölni kell, ha a törlést a vizsgajelentkezését fogadó középiskolánál vagy kormányhivatalnál (a továbbiakban: fogadó intézmény) kérelmezi,
b) a vizsgázó vizsgajelentkezését a fogadó intézmény a vizsgázó kérelmére emelt szintről középszintre módosítja,
c) a vizsgázó vizsgajelentkezését a fogadó intézmény a vizsgázó kérelmére – kizárólag idegen nyelvből – középszintről emelt szintre módosítja.
4) A vizsgázó a (3) bekezdésben meghatározott kérelmét a Hivatal honlapján erre a célra közzétett formanyomtatványon a vizsgajelentkezését fogadó intézményhez nyújthatja be.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet 2020. április 21-ig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemmel kapcsolatos hiánypótlásnak nincs helye.
(6) A Hivatal a vizsgadíjköteles vizsgák vonatkozásában 2020. május 4-ig a honlapján közzéteszi a – (2) és (3) bekezdés szerinti törléssel, valamint változtatással összefüggésben – a vizsgadíj visszatérítésére, pótlólagos befizetésére vonatkozó részletes tájékoztatót.
4. Az érettségi vizsga lebonyolítására, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre vonatkozó különös szabályok
5. § A Vizsgaidőszak időrendjét, ezen belül
a) az írásbeli vizsgák időpontjait,
b) az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésének időpontjait,
c) azon szóbeli vizsgák időszakát, amelyeket e rendelet alapján meg kell szervezni,
d) a vizsgadolgozat értékelésére vonatkozó észrevétel (a továbbiakban: észrevétel) benyújtásának határidejét,
e) azt a határidőt, ameddig az igazgató a vizsga iratait megküldi a vizsgabizottság elnökének,
f ) a vizsgaeredmények megállapításának és adminisztrálásának időszakát, valamint
g) a Vizsgaszabályzat 50. § (7) bekezdése szerinti jelentés központi nyilvántartásba történő elküldésének határidejéta 2. melléklet tartalmazza.
6. § (1) Az érettségi vizsgák lebonyolítása során a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti távolságtartási szabályt lehetőség szerint biztosítani kell.
(2) Egyazon helyiségben írásbeli vizsgát tevő vizsgázók létszáma nem haladhatja meg a 10 főt.
7. § (1) Az írásbeli vizsgadolgozat megtekintésének, valamint az észrevétel megtételének szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az észrevétel 2. mellékletben meghatározott benyújtási határideje jogvesztő.
(2) Az érettségi vizsga iratai elektronikus úton is megküldhetők a vizsgabizottság elnökének.
(3) A Vizsgaszabályzat 42. § (1) bekezdése, illetve 44. § (1) bekezdése szerinti záróértekezletet, valamint az eredményhirdető értekezletet a vizsgaeredmények adminisztrációs feladatainak befejezése után, legkésőbb a vizsgaeredményeknek a központi nyilvántartásba való elküldése napján kell megtartani.
(4) Az érettségi vizsgák lebonyolítására vonatkozó részletes tájékoztatóját a Hivatal a honlapján közzéteszi.
(5) Az írásbeli érettségi feladatlapok „korlátozott terjesztésű“ minősítése – a feladatlapon feltüntetett érvényességi időtől függetlenül – az adott vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgájának e rendeletben meghatározott napon történő megkezdéséig tart.
(6) Az e rendelet szerint megszervezett közép- és emelt szintű érettségi vizsgák időpontjairól, valamint a vizsgák helyszínéről – a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében megjelenített adatok alapján – a fogadó intézmény értesíti a vizsgázót.
5. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 9. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
9. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
Testnevelés vizsgatárgyból az emelt szintű szóbeli vizsga lebonyolítására vonatkozó egyes eltérő szabályok
1. Testnevelés vizsgatárgyból az emelt szintű szóbeli vizsgát úgy kell lebonyolítani, hogy
a) a vizsgázó számára a felkészüléshez 60 percet kell biztosítani,
b) a vizsga időtartama 40 perc,
c) a vizsgázó a szóbeli vizsgán összesen négy altételből – amelyek közül kettő „A” jelű, kettő „B” jelű – felel.
2. Testnevelés vizsgatárgyból az emelt szintű szóbeli vizsga eredményét az 1. pont c) alpontja szerinti négy felelet együttes eredménye alapján, a 2. § (6) bekezdésének alkalmazásával kell megállapítani.
A Kormány 120/2020. (IV. 16.) Korm. rendelete
a honvédelmi szervezetek személyi állományára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes eltérő szabályokról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 8. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedések
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagjának a veszélyhelyzettel összefüggésben a más szervnél történő szolgálatteljesítésére vonatkozó megállapodásban a Hjt. 52/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, a Hjt. 52. § (1) bekezdésében szereplő bármely kérdésben el lehet térni, ide nem értve a más szerv vezetőjének az állomány más szervhez vezényelt tagja tekintetében a szolgálatteljesítésre vonatkozó rendelkezési jogát.
(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 52. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a veszélyhelyzetet megelőzően, valamint annak elrendelését követően más szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses katona a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján egyenruha viselésére köteles.
2. § A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. hatálya alá tartozók szolgálati viszonya a Hjt. 38. § (8) bekezdésétől, a Hjt. 68. § (1) bekezdés b) pontjától, valamint a Hjt. 78. § (2) bekezdés f ) pontjától eltérően nem szűnik meg a törvény erejénél fogva az ott meghatározott kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén.
3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság rendszeres ellenőrzési kötelezettségétől el lehet tekinteni.
4. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 95. § (1) és (4) bekezdésétől eltérően a szolgálati rendben teljesített szolgálatteljesítési idő heti hatvan óra lehet.
(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 94. § (2) bekezdésétől eltérően a szolgálati rend, valamint a Hjt. 97. § (2) bekezdésétől eltérően az alkalmazott szolgálatteljesítési időkeret tartama munkaköri leírás módosítása nélkül, írásbeli munkáltatói döntésben megváltoztatható.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a munkanapokon a napi szolgálatteljesítési idő a Hjt. 96. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a Hjt. 96. § (1b) bekezdésében meghatározott szolgálati beosztásokat ide nem értve – tizenkét óránál hosszabb is lehet, azonban az egybefüggő szolgálatteljesítés ebben az esetben sem haladhatja meg a huszonnégy órát.
(4) A veszélyhelyzet ideje alatt a szolgálatteljesítési időbeosztás öt napon belül és egy hétnél rövidebb időtartamra is közölhető.
(5) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 101. § (1) bekezdése szerinti napi pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható. A pihenőidő időtartama ebben az esetben sem lehet – a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartamát levonva – kevesebb hat óra időtartamnál.
(6) A veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt túlszolgálat nem számít bele a Hjt. 103. § (6) és (7) bekezdése szerinti éves túlszolgálat időtartamába.
(7) A veszélyhelyzet ideje alatt az állomány tagja számára a Hjt. 105. § (3) bekezdés a) és c) pontja szerint elrendelt laktanyán kívüli készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi illetménypótlék nem jár, valamint a Hjt. 105. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint elrendelt laktanyai készenléti szolgálat után a fokozott igénybevételi illetménypótlék óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap 0,26%-a.
(8) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 96. § (4) bekezdése szerinti fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén a tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő legfeljebb kilenc óra lehet.
(9) A veszélyhelyzet ideje alatt, ha a Hjt. hatálya alá tartozó a Hjt. 108. § (1) bekezdés c) pontja szerint mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, akkor erre az időtartamra az időarányos illetményének 50%-ára jogosult.
(10) A veszélyhelyzet ideje alatt szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén nem lehet teljesítettként figyelembe venni a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülést.
(11) A veszélyhelyzet ideje alatt az önkéntes tartalékos katona a Hjt. 215. § (2) bekezdésétől eltérően nem szüntetheti meg szolgálati viszonyát egyoldalú nyilatkozattal.
(12) A veszélyhelyzet ideje alatt a munkáltatói jogkört gyakorló az általa meghatározott szabadság kezdő napját a Hjt. 112. § (1) bekezdésétől eltérően a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti.
(13) A veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt laktanyai készenléti szolgálat esetében a Hjt. 106. § (1) bekezdésétől eltérően nem kell figyelembe venni a készenlét miniszteri rendeletben meghatározott besorolását.
2. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedések
5. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazott esetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (1) és (2) bekezdésétől, valamint az Mt. 99. § (2) és (3) bekezdésétől a munkáltató egyoldalúan eltérhet, az általános teljes napi munkaidő tizenkét óra, a heti munkaidő hatvan óra is lehet.
(2) A veszélyhelyzet ideje alatt az Mt. 99. § (5) és (6) bekezdésétől eltérően a honvédelmi alkalmazott beosztás szerinti munkaidejébe nem kell beszámítani a veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli munkavégzés időtartamát.
(3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében a veszélyhelyzetet annak ideje alatt az Mt. 108. § (2) bekezdése, valamint az Mt. 110. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszélynek kell tekinteni.
(4) A veszélyhelyzet ideje alatt a honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében az Mt. 104. § (1) bekezdésétől eltérően napi pihenőidőként legalább 8 órát kell biztosítani. A veszélyhelyzet ideje alatt a napi pihenőidőbe a lakásról a munkavégzési helyre és az onnan való visszautazás időtartam is beszámítható, de a pihenőidő időtartama ebben az esetben sem lehet – a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartamát levonva – kevesebb hat óra időtartamnál.
(5) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében a veszélyhelyzet ideje alatt a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók, valamint az Mt. 106. § (2) bekezdését és az Mt. 109. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
(6) A honvédelmi alkalmazottak részére tartott éves kötelező honvédelmi továbbképzés a veszélyhelyzet ideje alatt felfüggesztésre kerül.
(7) A veszélyhelyzet ideje alatt az Mt. 97. § (4) és (5) bekezdésétől és az Mt. 110. § (6) bekezdésétől eltérően a munkaidő-beosztás és a rendelkezésre állás tartama öt napon belül és egy hétnél rövidebb időtartamra is közölhető.
(8) A veszélyhelyzet ideje alatt a honvédelmi alkalmazott részére az Mt. 110. §-a szerint elrendelt rendelkezésre állás idejére illetménypótlék nem jár, ide nem értve az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § a) és c) pontjának hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazottat.
(9) A veszélyhelyzet ideje alatt, ha a honvédelmi alkalmazott az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontja szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, akkor az állomány tagja erre az időtartamra az időarányos havi távolléti díjának 50%-ára jogosult. A honvédelmi alkalmazott és a munkáltató az Mt. 146. § (2) bekezdésétől eltérően ezzel összefüggésben eltérő megállapodást nem köthet.
(10) A veszélyhelyzet ideje alatt a munkáltató a honvédelmi alkalmazottat az Mt. 53. § (2) bekezdésében meghatározott mértéknél hosszabb időtartamban is a kinevezéstől eltérően foglalkoztathatja.
(11) A veszélyhelyzet ideje alatt az Mt. 122. § (4) bekezdésétől eltérően a munkáltató az általa meghatározott szabadság kezdő napját a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti a honvédelmi alkalmazottal.
(12) A veszélyhelyzet ideje alatt a honvédelmi alkalmazott Haj.tv. 21. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogviszony-megszüntetéssel nem élhet. A Haj.tv. 21. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően nem szűnik meg a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban – legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján – így rendelkezik, és azt közli a honvédelmi alkalmazottal.
3. A Magyar Honvédség személyi állományába tartozó munkavállalókra vonatkozó rendkívüli intézkedések
6. § A Magyar Honvédség személyi állományába tartozó munkavállalókra az 5. §-ban foglaltak szerinti eltérő szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
4. Záró rendelkezések
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 8. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
8. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök