"a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról"
III. Kormányrendeletek
A Kormány 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 21. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományának hivatásos szolgálati jogviszonyára és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyára vonatkozó különleges szabályok
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 139. § (2) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő és a szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat együttes időtartama meghaladhatja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott maximális negyvennyolc órás heti időtartamot.
(2) A veszélyhelyzet ideje alatt munkanapokon a napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően tizenkét óránál hosszabb is lehet, azonban a huszonnégy órát nem haladhatja meg.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a fokozottan veszélyes szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (3) bekezdésében meghatározott hat órás időtartamot legfeljebb három órával meghaladhatja.
(4) A veszélyhelyzet ideje alatt a szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időbeosztást a Hszt. 135. § (6) bekezdésétől eltérően a szolgálatba lépést megelőző egy héten belüli időpontban is közölheti a hivatásos állomány tagjával.
(5) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hszt. 136. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjánál a napi legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartam is beszámítható. Az utazás nélkül számított időtartam ebben az esetben sem lehet rövidebb hat óránál.
(6) A veszélyhelyzet ideje alatt a keletkezett túlszolgálat szabadidőben vagy díjazásban történő ellentételezésének megválasztásáról a Hszt. 350. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az állományilletékes parancsnok dönt.
(7) A veszélyhelyzet ideje alatt az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét írásban módosíthatja, e tekintetben nem szükséges a munkaköri leírás módosítása.
(8) Az (1), (2), (5)–(7) bekezdésben foglaltakat a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy
a) az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében a Hszt. 289/K. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéstől való eltérésként szükséges alkalmazni,
b) a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében a Hszt. 289/K. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéstől való eltérésként szükséges alkalmazni,
c) a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést a (9) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.
(9) A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi igazgatási alkalmazottat a Hszt. 289/N. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendkívüli munkaidő teljesítése esetén a szervezeti egység vezetőjének döntésétől függően
a) a Hszt. 289/N. § (1) vagy (2) bekezdése szerint megállapított mértékű szabadidő vagy
b) az annak időtartamával megegyező mértékű, a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő időtartama kétszeresének, a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű távolléti díjjár.
2. § A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja
a) – a Hszt. 84. §-ában foglaltaktól eltérően – a hivatásos szolgálati jogviszonyáról nem mondhat le,
b) esetében – a Hszt. 82. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően – a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonása nem eredményezi a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését.
3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében – a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően – nem szűnik meg a hivatásos szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén. A hivatásos állomány tagjának lehetősége van arra, hogy a képzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnésétől számított három hónapon belül teljesítse.
2. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
4. § A veszélyhelyzet ideje alatt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a veszélyhelyzet ideje alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint a Harmtv. 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján kiutasításra került, a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.
(2) A veszélyhelyzet ideje alatt az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgárnak vagy EGT-állampolgár családtagjának a Btk. 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint az Szmtv. 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasítását hatósági kísérettel rendeli el végrehajtani. A kiutasított EGT-állampolgár vagy EGT-állampolgár családtag a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.
6. § Az Szmtv. és a Harmtv. alapján kiadott tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok érvényességi ideje – a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével – a veszélyhelyzet megszűnését követő 45. napig automatikusan meghosszabbodik.
7. § A veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt eljárás felfüggesztések időtartama a veszélyhelyzet megszűnéséig tart, függetlenül az Szmtv.-ben és a Harmtv.-ben meghatározott objektív határidőktől.
3. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
8. § A veszélyhelyzet ideje alatt a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
9. § A veszélyhelyzet megszűnésének időpontjáig az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által fenntartott intézményekbe történő belépést az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója korlátozhatja.
4. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló a 2012. évi II. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
10. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki veszélyhelyzetben az intézkedésre jogosult szerv vagy személy veszélyhelyzettel kapcsolatos megkeresésére lényeges adat tekintetében a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.
(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
11. § A veszélyhelyzet ideje alatt a Szabstv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
12. § (1) A bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást lefolytató szerv személyes jelenléttel járó eljárási cselekményt kizárólag telekommunikációs eszköz útján végezhet, ha annak technikai és műszaki feltételei adottak, továbbá a tanú meghallgatásának szükségessége vagy az eljárás alá vont személy meghallgatás vagy tárgyalás tartása iránti kérelme esetén a Szabstv. 62/A. §-ának előírásainak figyelembevételével írásbeli vallomástételt engedélyezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a telekommunikációs eszköz alkalmazására a Szabs. tv. 126/B. §-ában foglalt szabályok az irányadók azzal, hogy telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.
13. § Az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adása vagy tájékoztatás nyújtása, az ügy iratainak megismerése csak személyes jelenlétet nem igénylő módon biztosítható.
14. § (1) A bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkésztő eljárást lefolytató szerv legfeljebb három hónapra felfüggesztheti az eljárást, ha a szabálysértési eljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény elvégzése szükséges, és a személyes jelenlét a szükséges technikai és műszaki feltételek hiányában telekommunikációs eszköz útján nem biztosítható, vagy a bíróság, a szabálysértési hatóság az írásbeli vallomástételt nem engedélyezte, továbbá annak az érintett nem, vagy nem megfelelő módon tett eleget. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(2) A bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkésztő eljárást lefolytató szerv az eljárás felfüggesztésének (1) bekezdésben meghatározott tartamát alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja, ha annak feltételei továbbra is fennállnak. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
15. § A bíróság és a szabálysértési hatóság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy a meghallgatásról indokolt határozattal hivatalból kizárja, ha járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel az szükséges. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
16. § A magánindítvány előterjesztésnek határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
5. Egyes államháztartási szabályok eltérő alkalmazása
17. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésének napjáig az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett (a továbbiakban: önkormányzat) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. alcíme szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének csak negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni.
(2) Ha az önkormányzat általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany, az áfa megállapítására vonatkozó adó-megállapítási időszaka a naptári év.
(3) Az Áht. 63. alcímétől eltérően a 2019. költségvetési évre vonatkozó zárszámadási rendeletet úgy kell a képviselő-testület elé terjeszteni, hogy az legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napon hatályba lépjen.
18. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésének napjáig a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló, a veszélyhelyzet kihirdetése napján megvalósítási határidőben lévő programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni azon központi költségvetés terhére nyújtandó költségvetési támogatásból megvalósuló programok, projektek esetében is, amelyeknél a támogatási jogviszony a veszélyhelyzet időtartama alatt jön létre.
6. A közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó eltérő szabályok
19. § (1) Az ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére előírt határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni valamennyi egyéb vizsgára és képzési, továbbképzési, képesítési feltételre – ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is –, amely a munkakör ellátásának vagy az álláshely betöltésének feltétele.
(3) A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 16. § (1) bekezdése szerinti egyéni továbbképzési terveket a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 45. napig kell elkészíteni,
b) 16. § (3) bekezdése szerinti intézményi továbbképzési tervet a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 60. napig kell megküldeni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségeket 2020-ban nem kell teljesíteni, ha a veszélyhelyzetet megszűnésére 2020. július 1-jéig nem kerül sor.
7. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 21. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
21. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 87/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete
a várakozási díj megfizetésének a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében
a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint
b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületekvárakozási területeinek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat nem kell fizetni.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.3. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 20. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A veszélyhelyzet során teendő egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedések
1. § Ha
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti havi rendszeres szociális ellátás Szt. 25. § (4)–(6) bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálatának időpontja, vagy
b) a gyermekek otthongondozási díja Szt. 134/H. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatának időpontjaa veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vr.) hatályvesztését követő 15 napon belüli időszakban esedékes, a felülvizsgálatot nem kell lefolytatni. Ezekben az esetekben a felülvizsgálatot a Vr. hatályvesztésének hónapját követő második hónap végéig kell lefolytatni.
2. § A Vr.-rel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a Vr. hatályvesztésének napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik.
3. § Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet alatt lejáró, az Szt. 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság időtartama meghosszabbodik a Vr. hatályvesztésének hónapját követő második hónap végéig.
4. § Az Szt. 130. §-a szerinti támogatás a fejlesztő foglalkoztatásban résztvevő személy napi munkavégzésétől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik a veszélyhelyzet kihirdetése napján a fejlesztő foglalkoztatónál fejlesztési jogviszonyban vagy munkaviszonyban álltak és jogviszonyuk a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fennállt.
5. § A veszélyhelyzet alatt lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően csak a Vr. hatályvesztését követő második hónap utolsó napján szűnik meg.
6. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmtr.) rendelkezéseit a Vr. hatályvesztését követő harmincadik napig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a veszélyhelyzet kihirdetésének napján az Mmtr. 1. § 6. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személynek vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynek minősült,
b) az Mmtr. 8. § (1) bekezdésének f ) pontját, 11/A. § (4) bekezdését, 14. § (3) bekezdését, 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontját, b), c) és e) pontját, és 37. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni,
c) az Mmtr. 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bér- és többletköltség támogatás a munkavégzés időtartamától függetlenül érvényesíthető azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a veszélyhelyzet kihirdetése napján az akkreditált munkáltatónál munkaviszonyban álltak és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeztek, valamint munkaviszonyuk a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fennállt,
d) az állásidő alkalmazása esetén az Mmtr. 38. § (1) bekezdés c) és d) pontját nem kell alkalmazni.
7. § (1) A veszélyhelyzet alatt a gyámhatósági eljárásban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 128. § (3) bekezdése szerinti személyes jognyilatkozatok felvétele helyett az ügyfelek írásban nyilatkoznak, a gyámhatóság az írásba foglalt ügyféli nyilatkozatok mellett a tárgyalás megtartását mellőzi.
(2) A gyámhatósági eljárásban a veszélyhelyzet alatt Magyarországon tartózkodó ügyfelek esetében is személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozatot.
(3) A gyámhatóság a veszélyhelyzet alatt a gyermekek és a gondnokság alatt álló személyek érdekében a hatáskörébe tartozó azonnali és soronkívüliséget igénylő, így különösen az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a gyám- és gondnokrendelés tárgyában a döntések meghozatalát folyamatosan biztosítja. Az örökbefogadható gyermekek érdekében folyamatosan biztosítani kell az örökbefogadás iránti kérelem felvételét, valamint a kötelező gondozásba történő kihelyezésről és az örökbefogadásról való döntés meghozatalát.
(4) A gyámhatóság a veszélyhelyzet alatt indokolt esetben eltekinthet a tényállás tisztázásához szükséges környezettanulmány beszerzésétől vagy elvégzésétől.
8. § Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartama, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama meghosszabbodik a Vr. hatályvesztésének hónapját követő második hónap végéig.
9. § A veszélyhelyzet alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél és hálózatoknál
a) a működést engedélyező szerv rendes ellenőrzést nem tarthat, rendkívüli ellenőrzést csak különösen indokolt esetben, ellátotti érdekből végezhet,
b) a Magyar Államkincstár helyszíni ellenőrzést nem tarthat.
10. § Ha a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése vagy 11. § (3) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig meghosszabbodik.
11.§ A Vr. hatályvesztéséig az egészségi állapottól, személyiség állapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások felülvizsgálata nem végezhető el, a felülvizsgálathoz irat megküldése nem kérhető, erre hivatkozva az ellátás, kedvezmény, mentesség a Vr. hatályvesztését követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.
12. § (1) Ha a nyugellátás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb ellátás, a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatás vagy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a Vr. hatályvesztését követő 15. napig felfüggesztheti.
(2) Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, a feltételt a Vr. hatályvesztéséig nem kell igazolni, az igazolás elmulasztása miatt a nyugellátás folyósítása a Vr. hatályvesztését követő 30. napig nem függeszthető fel.
(3) A külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 76. §-a szerinti adategyeztetés elmaradása miatt az ellátás folyósítása a Vr. hatályvesztését követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.
(4) Ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a követelését az általa folyósított ellátásból levonással érvényesíti, a levonás a Vr. hatályvesztéséig méltányosságból, kérelemre szüneteltethető.13. § Ha a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a határidő a Vr. hatályvesztését követő hatvanadik napig meghosszabbodik.
14. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálat a Vr. hatályvesztéséig az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva is elvégezhető.
(2) Ha a vizsgálat elvégzéséhez szükséges iratok nem állnak az eljáró hatóság rendelkezésére, azok hatóságnak történő megküldésére az ügyfelet hiánypótlás keretében fel kell hívni. A hiánypótlás az ügyfél rendelkezésére álló modern infokommunikációs eszköz használatával, elektronikus úton is teljesíthető.
(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, vagy a hiánypótlás keretében megküldött iratanyagból az ápolt személy önkiszolgálási képességének, illetve ápolási gondozási szükségletének mértéke nem állapítható meg, az eljáró hatóság az eljárást legkésőbb a Vr. hatályvesztéséig felfüggesztheti.
(4) Az (1) bekezdés alapján az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével megállapított ellátás esetén az ellátásra való jogosultságot a Vr. hatályvesztésének hónapját követő második hónap végéig felül kell vizsgálni.
15. § A veszélyhelyzet kihirdetésekor fennálló, a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel, vagy részére megállapított iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor is a Vr. hatályvesztése hónapjának végén szűnik meg, ha annak időpontja későbbi, mint a 2019/2020-as tanév utolsó napja.
2. A szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendje
16. § (1) Az Szt. szerinti szociális szolgáltatások működése során az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében a veszélyhelyzet időtartama alatt
a) a nappali ellátást nyújtó intézmények – ide nem értve a nappali melegedőt – épületében nyújtott szolgáltatások szünetelnek, azok látogatása az ott foglalkoztatott munkatársak kivételével tilos, a nappali ellátást nyújtó intézmények az ellátottak lakókörnyezetében nyújthatják a szükséges ellátást,
b) – a népkonyha kivételével – étkeztetés esetében a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható,
c) a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzattal ellátási szerződést kötött egyházi és nem állami fenntartó által nyújtott alapszolgáltatások esetén a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett, valamint a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe befogadott ellátotti létszám, feladatmutató és férőhelyszám túlléphető,
d) az alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni,
e) alapszolgáltatások esetén a napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni,
f ) az a) pont szerinti szolgáltatásnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban rögzíteni kell az igénybevevőt akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás az otthonában vagy infokommunikációs eszközön keresztül történik,
g) a szolgáltatások nyújtása során a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott
ga) személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni, és
gb) egyes szolgáltatási elemek nyújtása a fenntartó döntése alapján szüneteltethető,
h) házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és a veszélyhelyzet időszakát nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor,
i) a fővárosi és megyei kormányhivatal a fogyatékos személyek alapvizsgálatát és a szociális intézményben elhelyezettek felülvizsgálatát nem végezheti el,
j) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) a komplex szükségletfelmérést nem végezheti el.
(2) Ha az átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény ellátottja jogviszonyának időtartama a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, és állapotánál fogva további, tartós elhelyezésre lenne szüksége, de a felvételi tilalom miatt ideiglenesen nem helyezhető el tartós bentlakást nyújtó intézményben, jogviszonyát a felvételi tilalom fennállását követő 60 napig meg lehet hosszabbítani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelő működés a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érinti. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ellátotti létszám, feladatmutató és férőhelyszám a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint a Vr. hatályvesztését követő harmincadik napig a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás hiányában is a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosít.
(4) Az (1) bekezdés d), i) és j) pontja szerinti vizsgálatok elvégzése nélkül a szociális szolgáltatás a veszélyhelyzet fennállása alatt, valamint a Vr. hatályvesztését követő harmincadik napig jogszerűen nyújtható.
(5) A fejlesztő foglalkoztatásba bevontak rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról szóló, veszélyhelyzet alatt lejáró szakvélemények, javaslatok érvényessége a Vr. hatályvesztését követő hatvanadik napig meghosszabbodik.
17. § A veszélyhelyzet időtartama alatt az idősek otthonában foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető. A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
3. A veszélyhelyzet alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben élők folyamatos ellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések
18. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását nyújtó szolgáltatók, intézmények fenntartói, a közgyűjtemények fenntartói, a közművelődési intézmények fenntartói, valamint a helyi önkormányzatok e rendelet hatálybalépésétől számított 5 munkanapon belül – az SZGYF honlapján közzétett módon – adatot szolgáltatnak az SZGYF-nek azokról a 60. életévüket be nem töltött és nem krónikus beteg foglalkoztatottjaikról, akik a veszélyhelyzettel összefüggésben – különösen az elrendelt rendkívüli szünet, járványügyi zárlat vagy más intézkedés idejére – mentesültek a munkavégzési kötelezettség alól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazzaa) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait,b) a foglalkoztatott végzettségét,c) a foglalkoztatott lakcímét,d) a foglalkoztatott egyéb elérhetőségeit ése) azon személyek számát és életkorát, akikről a foglalkoztatott gondoskodik.
(3) Az (1) bekezdés szerint adatszolgáltatásra kötelezettek a munkavégzés alól mentesülő személyek körében, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást a következő munkanapon bejelentik az SZGYF-nek.
(4) A veszélyhelyzet időtartama alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben élők folyamatos ellátásának biztosítása, illetve az otthonukban élő, elsősorban idős rászorulók szociális alapszolgáltatásának biztosítása érdekében az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatottak az SZGYF döntése alapján a munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás útján, az SZGYF vagy harmadik személy által fenntartott szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó intézménynél vagy gyermekvédelmi intézménynél is foglalkoztathatók.
(5) A fenntartó az SZGYF-től kérheti a (4) bekezdés alapján nála történő foglalkoztatást, ha az általa fenntartott szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó intézménynél, illetve gyermekvédelmi intézménynél jelentkező munkaerőhiány az ellátás biztonságát veszélyezteti.
(6) A (4) bekezdés alapján a foglalkoztatottat a (2) bekezdés e) pontja szerinti körülményekre, a várható napi utazási időre és a végzettségére figyelemmel lehet foglalkoztatni. 60 éven felüli személy és krónikus beteg a (4) bekezdés alapján nem foglalkoztatható.
(7) A foglalkoztatott a (4) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az általa ellátott munkakörre előírt, de legalább a szerződése, kinevezése szerinti alapbérre, illetményre jogosult. A munkabért, illetményt továbbra is a foglalkoztatott szerződése, kinevezése szerinti munkáltató fizeti meg. Ha az ellátott munkakörre előírt munkabér, illetmény magasabb, mint a szerződés, kinevezés alapján járó alapbér, illetmény, az a munkáltató, amelynél a foglalkoztatás történik, a különbözetet megtéríti a szerződés, kinevezés szerinti munkáltatónak.
(8) A (4) bekezdés szerinti foglalkoztatás időtartama alatt a munkáltatói jogokat– a jogviszony megszüntetése kivételével – az a munkáltató gyakorolja, amelynél a foglalkoztatás történik.
(9) A (4) bekezdés szerinti foglalkoztatás az SZGYF által meghatározott időpontban, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában megszűnik.
4. Átmeneti és záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 20. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
20. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
21. § (1) Az 1. §-ban és a 14. §-ban foglaltakat az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 3. §-ban foglaltakat az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti, a veszélyhelyzet alatt benyújtott kérelmek alapján indult, illetve az ismételt megállapítás tekintetében az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A 8. §-ban foglaltakat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának ismételt megállapítása iránti, a veszélyhelyzet alatt benyújtott kérelmek alapján indult, illetve az ismételt megállapítás tekintetében az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat érintő intézkedésekről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 21. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
1. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) Ha a terhelt őrizetben van vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy a kiadatás feltételei fennállnak, a kiadatási letartóztatásról szóló határozat meghozatala helyett az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy fenntartásáról is rendelkezhet.
(2) A bíróság a kiadatás feltételei fennállásáról rendelkező véglegessé vált végzését az ügyiratokkal együtt az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.
(3) Egyszerűsített kiadatás esetén, ha a miniszter a kiadatáshoz úgy járul hozzá, hogy a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll a terhelt őrizetének és kiadatási letartóztatásának elrendelése nem kötelező, helyette az (1) bekezdés alapján – ha annak feltételei továbbra is fennállnak – a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelete fenntartható.
3. § (1) A kiadott személy átadása nem hajtható végre, ha az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
(2) Ha a kiadott személy átadása az (1) bekezdés alapján nem hajtható végre, a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadálynak minősül.
(3) A 2. § alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet határidejére az Nbjt. 27. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.(4) Ha a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.
4. § (1) Ha a bíróság a kiadatás feltételeinek fennállását megállapította, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, illetve a kiadatási letartóztatás indokoltságát a kiadatás feltételeinek fennállásának megállapítását vagy a veszélyhelyzet kihirdetését követően háromhavonta az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.
(2) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata során a miniszter útján megkeresi a megkereső külföldi államot annak érdekében, hogy
a) a kiadatási kérelem kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, illetve
b) a kiadatási kérelemmel elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
(3) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságát az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és határozatot hoz, amelyben a kényszerintézkedést
a) fenntartja vagy
b) megszünteti, és erről értesíti a minisztert.
5. § (1) A keresett személy nem vehető át, ha az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
(2) Ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján a terheltet elfogták, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével – a nemzetközi elfogatóparancs indokoltságát a megkeresett állam kezdeményezésére, vagy hivatalból háromhavonta az ügyiratok alapján felülvizsgálja.
(3) A bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével – a nemzetközi elfogatóparancs indokoltságának felülvizsgálata során megvizsgálja, hogy
a) a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e,
b) a nemzetközi elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
(4) Ha a bíróság a (2)–(3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a nemzetközi elfogatóparancs feltételei nem állnak fenn, a nemzetközi elfogatóparancsot visszavonja.
(5) A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.
(6) Ha a felülvizsgálatot a megkeresett állam kezdeményezte, és a bíróság a nemzetközi elfogatóparancsot nem vonta vissza, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a megkeresett államot a nemzetközi elfogatóparancs feltételeinek fennállásáról.
6. § Ha terhelt a magyar büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem adható át, ha a terhelt átszállítása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
7. § Ha a terhelt a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem vehető át, ha a terhelt átszállítása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
8. § Ha az elítélt külföldön van fogvatartásban, és a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély elbírálásakor a végrehajtás átvételének feltételei fennállnak, a miniszter a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételéről szóló döntését a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztja, és erről tájékoztatja a megkereső államot.
9. § (1) Ha a miniszter a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételéről döntött, a külföldön fogvatartásban lévő elítélt személy nem vehető át, ha az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
(2) A NEBEK a miniszter útján tájékoztatja a megkereső államot az (1) bekezdésben foglaltakról, és a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet fennállásáról.
10. § A magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának más állam részére történő átadása nem kezdeményezhető és nem rendelhető el, ha az elítélt Magyarországon tartózkodik és az elítélt átadása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
11. § (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadását kezdeményezték, és a végrehajtó külföldi állam a végrehajtás átvételéről döntött, az elítélt személy nem adható át, ha az elítélt átadása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
(2) A NEBEK a miniszter útján tájékoztatja a végrehajtó külföldi államot az (1) bekezdésben foglaltakról és a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet fennállásáról.
12. § (1) Ha az eljárási jogsegély teljesítése a Magyarországon vagy külföldön fogva tartott személy átadásával vagy átvételével járna, a jogsegélykérelem nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető.
(2) A fogvatartott személy Magyarországra vagy külföldre történő visszaszállítása nem hajtható végre, ha az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
2. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
13. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
14. § Ha a terhelt őrizetben van vagy ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy az átadás feltételei fennállnak, az átadásról vagy egyszerűsített átadásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg – ha annak feltételei fennállnak – a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletének elrendeléséről vagy fenntartásáról is rendelkezhet.
15. § (1) A terhelt átadása nem hajtható végre, ha az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes. A bíróság a terhelt átadásának végrehajtását az átadásról szóló határozatban a veszélyhelyzet idejére ideiglenesen elhalasztja. A bíróság az ideiglenes elhalasztással kapcsolatos döntését az ügyiratok alapján hozza meg.
(2) Ha a terhelt átadása az (1) bekezdés alapján nem hajtható végre, a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet különös méltánylást érdemlő emberiességi oknak, a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztető elháríthatatlan akadálynak minősül.
(3) Ha a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.
16. § (1) Ha a bíróság az átadás feltételeinek fennállását megállapította, az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, illetve az átadási letartóztatás indokoltságát az átadás feltételeinek fennállásának megállapítását vagy a veszélyhelyzet kihirdetését követően háromhavonta az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.
(2) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata során a miniszter útján megkeresi a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot annak érdekében, hogy
a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, illetve
b) a kibocsátott európai elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
(3) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságát az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és határozatot hoz, amelyben a kényszerintézkedést
a) fenntartja, vagy
b) megszünteti.
17. § (1) A keresett személy nem vehető át, ha az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
(2) Ha az európai elfogatóparancs alapján a terheltet elfogták, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével – az európai elfogatóparancs indokoltságát a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére, vagy hivatalból háromhavonta az ügyiratok alapján felülvizsgálja.
(3) A bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével – az európai elfogatóparancs indokoltságának felülvizsgálata során megvizsgálja, hogy
a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e,
b) a kibocsátott európai elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
(4) Ha a bíróság a (2)–(3) bekezdése szerinti felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei nem állnak fenn, az európai elfogatóparancsot visszavonja.
(5) Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.
(6) Ha felülvizsgálatot a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság kezdeményezte, és a bíróság az európai elfogatóparancsot nem vonta vissza, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs kibocsátása feltételeinek fennállásáról.
18. § (1) Ha az eljárási jogsegély teljesítése a Magyarországon vagy külföldön fogva tartott személy átadásával vagy átvételével járna, a jogsegélykérelem nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető.
(2) A fogvatartott személy Magyarországra vagy külföldre történő visszaszállítása nem hajtható végre, ha az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
19. § (1) Ha az elítélt külföldön van fogvatartásban, és a bíróság a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítélet végrehajtásának átvételéről döntött, az elítélt személy nem vehető át, ha az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
(2) A magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása nem kezdeményezhető, ha az elítélt Magyarországon tartózkodik és az átadása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
(3) Ha a magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadását kezdeményezték és a végrehajtó tagállam a végrehajtás átvételéről döntött, az elítélt személy nem szállítható át, ha az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.
3. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 21. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
21. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
22. § (1) E rendeletet a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Ha e rendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt kiadatási letartóztatás hatálya alatt álló terhelt átadása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályai miatt nem volt lehetséges, és a terhelt a kiadatási letartóztatás elrendelését megelőzően ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt vagy annak feltételei fennálltak, a bíróság hivatalból vagy indítványra a kiadatási letartóztatás helyett a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletét rendelheti el az Nbjt. 25/A. § (2) bekezdése értelemszerű alkalmazásával.
(3) Ha e rendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt átadási letartóztatás hatálya alatt álló terhelt átadásának végrehajtása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályai miatt nem volt lehetséges, és a terhelt az átadási letartóztatás elrendelését megelőzően ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt vagy annak feltételei fennálltak, a bíróság hivatalból vagy indítványra az átadási letartóztatás helyett a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletét rendelheti el az EUtv. 9/A. §-a értelemszerű alkalmazásával.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról
A Kormányaz Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII törvény rendelkezéseire,a 12. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) rendelkezéseit az e rendeletben, valamint a Kormánynak a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénnyel kapcsolatosan meghozott más rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésétől nem kell intézkedni a közérdekű munka és a jóvátételi munka végrehajtásának megkezdése iránt.
(3) E rendelet hatálybalépésével a közérdekű munka és a jóvátételi munka végrehajtása félbeszakad, kivéve a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatására irányuló eljárást, ha az átváltoztatásra okot adó körülmény már e rendelet hatálybalépése előtt is fennállt.
(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedés elhalasztása és a (3) bekezdés szerinti félbeszakítás tartama nem számít be a büntetés és az intézkedés végrehajtása elévülésének idejébe.
(5) E rendelet hatálybalépésétől, ha a bíróság a szabadságvesztés, az elzárás, a javítóintézeti nevelés, vagy a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdésére fontos okból, így különösen az elítélt személyi és családi, vagy járványügyi intézkedéssel összefüggő körülményeire tekintettel halasztást engedélyez, annak tartamát legfeljebb hat hónapban határozhatja meg.
(6) E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott vagy védője által benyújtott kérelmek elbírálását – ide nem értve a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés, és a magánelzárás fenyítés elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet – elhalasztja.
(7) A végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyébena) a Bv. tv. 20. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az intézkedésre vagy döntés meghozatalára okot adó körülmény felmerülését követő harminc napon belül,b) a Bv. tv. 20. § (3) bekezdésében maghatározott esetben a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belülintézkedik, illetve dönt, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. A b) pontban meghatározott esetben az elintézési határidőt a kérelem elbírálására jogosult indokolt esetben, írásban, egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(8) A pártfogó felügyelői véleményt, illetve a környezettanulmányt csak a feltétlenül szükséges esetekben kell beszerezni és elkészíteni. A pártfogó felügyelői vélemény, vagy a környezettanulmány elkészítésétől, illetve beszerzésétől azokban az esetekben is el lehet tekintetni, amikor annak elkészítését, illetve beszerzését a Bv. tv. kötelezően előírja. Ha a pártfogó felügyelői vélemény, illetve a környezettanulmány elkészítése feltétlenül szükséges, azt a pártfogó felügyelő és a büntetés-végrehajtási párfogó felügyelő a személyes kapcsolatteremtés mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok, valamint a telefonon vagy elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján készíti el.
(9) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs őrizet elrendelésére irányuló előterjesztés előkészítése során az elektronikus távfelügyeleti eszköz lakásban való alkalmazhatóságának a felmérését a rendelkezésre álló iratok alapján, valamint telefonos vagy elektronikus kapcsolattartás útján végzi. A reintegrációs őrizet elrendelése esetén, ha az elektronikus távfelügyeleti eszköz mégsem telepíthető, az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe.
(10) E rendelet hatálybalépésével a kegyelmi ügyekben további intézkedésnek helye nincs, de az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja.
2. A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának különös szabályai
2. § (1) A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják, ha a végrehajtás nincs foganatban, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerinti büntetés-végrehajtási bíró jár el.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a járványügyi helyzetre tekintettel nem tud eljárni, akkor azt a törvényszéket, amelynek büntetés-végrehajtási bírója eljár, az az ítélőtábla jelöli ki, amelynek illetékességi területén az (1) bekezdés szerint illetékes törvényszék van.
(3) E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási bíró a Bv. tv. III. fejezetében meghatározott, 52–75/A. § szerinti büntetés-végrehajtási bírói eljárások közül
a) a feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása (Bv. tv. 55. §, 87. §),
b) a szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítéltekkel kapcsolatos eljárás (Bv. tv. 56. §),
c) feltételes szabadságra bocsátás (Bv. tv. 57–60. §),
d) a feltételes szabadság megszüntetése (Bv. tv. 61. §),
e) a reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése, valamint a reintegrációs őrizetben lévő feltételes szabadságára vonatkozó eljárás különleges szabályai szerinti eljárás (Bv. tv. 61/A–61/D. §, 187/A–187/E. §, 200/A. §),
f ) az elzárás végrehajthatósága megszűnésének megállapítása (Bv. tv. 62. §),
g) a közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre (Bv. tv. 64. §),
h) a pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre (Bv. tv. 66. §),
i) a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló eljárás (Bv. tv. 67. §),
j) pártfogó felügyelet elrendelése, megszüntetése, előírt külön magatartási szabályok megváltoztatása (Bv. tv. 68. §),
k) a javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre (Bv. tv. 68/A. §),
l) fiatalkorú ideiglenes elbocsátása javítóintézetből és annak megszűntetése (Bv. tv. 69. §),
m) kényszergyógykezelés felülvizsgálata (Bv. tv. 69/B. §),
n) az elévülés megállapítása (Bv. tv. 70. §),
o) biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felülvizsgálata (Bv. tv. 73. §),
p) magánelzárás fenyítés felülvizsgálata (Bv. tv. 75. §)miatt indult ügyekben hoz döntést.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetés-végrehajtási bíró
a) az ügyészség véleményének beszerzését mellőzheti,
b) iratok alapján hozhatja meg a döntést,
c) az elítélt meghallgatását elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja,
d) utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárást folytathat le.
(5) A (3) bekezdés o) és p) pontja kivételével a (3) bekezdésben meghatározott eljárásokra a Bv. tv. szerint megállapított határidő tizenöt nappal meghosszabbodik. A (3) bekezdés a)–e), g), i), l), m), o) és p) pontokban foglalt eljárásokban bírósági titkár nem járhat el.
(6) E rendelkezés alkalmazása során a büntetés-végrehajtási bíróra és önálló aláírási joggal rendelkező, kijelölt bírósági titkárra háruló feladatokat a törvényszék büntető kollégiumába beosztott bíró vagy titkár is elláthatja.
3. A szabadságvesztés végrehajtásának különös szabályai
3. § (1) Ha a befogadás során az elítélt személyazonossága más módon kétséget kizáróan megállapítható, a bv. intézet az elítélt ujj- és tenyérnyomatának rögzítésétől eltekinthet.
(2) A befogadást követően az elítéltet végrehajtási fokozattól függetlenül haladéktalanul a számára kijelölt bv. intézet befogadó részlegén kell elhelyezni, ahol gondoskodni kell a tizennégy napig történő elkülönítéséről. Ha ez idő alatt az elítélt járványügyi elkülönítése nem válik szükségessé, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott, a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatos eljárásrend figyelembe vételével folytatni kell a befogadási eljárást, ellenkező esetben a bv. intézetnek intézkedni kell az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.
(3) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt a bv. intézetnél olyan egészségi állapotban jelenik meg, amely alapján járványügyi elkülönítése látszik szükségesnek, a bv. intézet az elítélt befogadását megtagadja. Ez esetben a bv. intézet igazolást állít ki az elítélt számára arról, hogy az elítélt a felhívásban meghatározottak szerint megjelent a bv. intézetnél, de befogadására egészségügyi okból nem került sor, továbbá haladéktalanul intézkedik az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt. A befogadás megtagadásáról a felhívást kibocsátó szervezeti egységet haladéktalanul – írásban – tájékoztatja.
(4) A szabadságvesztés végrehajtására a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a Bv. tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő bv. intézetet is kijelölhet.
(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt befogadása a veszélyhelyzet során elháríthatatlan akadályba ütközik, a BVOP az akadály elhárulását követően haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívása érdekében.
(6) E rendelet hatálybalépésétől az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák, ideértve a jutalmazás esetét is, továbbá a Bv. tv. 123. § (1) bekezdésében meghatározott célból történő rendkívüli eltávozások nem engedélyezhetők.
(7) E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján
a) a bv. intézet a lehetőségektől függően biztosítja az elítéltek elhelyezésére, anyagi és egészségügyi ellátására vonatkozó jogszabályi előírásokat,
b) egy vagy több bv. intézet tekintetében a látogató fogadása korlátozható, ha a járványügyi rendelkezések megtartása másként nem biztosítható,
c) az elítélttel szembeni kártérítési eljárásokat a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kell lefolytatni, a fegyelmi eljárások lefolytatása elhalasztható,
d) a speciális részleg működtetése felfüggeszthető, amely esetben a végrehajtási fokozatra vonatkozó szabályok az irányadók,
e) ha nincs lehetőség a fiatalkorúak szabadságvesztésének külön bv. intézetben történő végrehajtására, azt a bv. intézetben a felnőtt korú elítéltektől elkülönített részlegben kell végrehajtani.
(8) E rendelet hatálybalépésétől a bv. intézet parancsnoka az elítéltek
a) Bv. tv. 122. § b), d), e), n) és o) pontjában meghatározott jogait,
b) bv. intézeten kívüli munkavégzését,c) oktatásban, szakképzésben, felnőttképzésben való részvételét, valamint
d) magánál tartható tárgyainak körétkorlátozhatja. A korlátozás elrendeléséről az ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.
(9) A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján – a (6)–(8) bekezdésben meghatározott, a járványügyi helyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, az ehhez szükséges mértékben – az elítélt
a) rezsimbe tartozásától függetlenül igénybe veheti a bv. intézet által nyújtott elektronikus kapcsolattartási formákat,
b) a szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkozó rendelkezések szerinti gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben kezdeményezhet telefonhívást, ha pedig ehhez szükséges letéti pénzzel nem rendelkezik, kérelmére, egyedi intézkedés alapján a bv. intézet a telefonálás díjának költségeit átvállalhatja,
c) havonta több alkalommal is fogadhat és küldhet csomagot,
d) a Bv. tv. 155. § (6) bekezdésében foglalt egyes többletszolgáltatásokat térítésmentesen veheti igénybe.
(10) Az elítélt kapcsolattartásának elősegítése érdekében a bv. intézet nyilvántarthatja a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a kapcsolattartó személyi igazolványának számát, a Skype- és az elektronikus levelezési címét.
(11) Az elítéltet a külön jogszabályok szerinti katasztrófavédelmi kötelezettség terheli, illetve ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható, továbbá az elítéltet megillető, e törvényben meghatározott jogok a katasztrófahelyzet elhárításához szükséges mértékben a katasztrófahelyzet idejére korlátozhatók.
(12) E rendelet hatálybalépésétől a szabadulásra történő felkészítés körében előírt intézkedések mellőzhetők és az utógondozás felfüggeszthető.
4. § (1) E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási szervezet adottságai szerint és a lehetőségektől függően kell biztosítani az elítélt munkáltatását. Az elítélt munkáltatása átmenetileg, a munkába állását akadályozó ok fennállásáig vagy a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának döntése alapján szünetelhet.
(2) Az elítélt részére a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama alatt három óránként huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkáltató az elítéltek számára hatvan percnél hosszabb munkaközi szünetet is biztosíthat.
4. Az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának különös szabályai
5. § Az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása során e rendelet szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
5. A pártfogó felügyelet végrehajtásának különös szabályai
6. § (1) A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket azzal, hogy a pártfogolttal való kapcsolatfelvételt és a részére adandó tájékoztatást, valamint a pártfogolt magatartásának, tanulmányai folytatásának, munkahelyén vagy lakóhelyén tanúsított viselkedésének és életvitelének figyelemmel kísérését telefonos vagy elektronikus kapcsolattartás – ideértve az elektronikus levelezést is – útján teljesíti.
(2) A pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt köteles a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel telefonon vagy elektronikus kapcsolattartás útján az általa meghatározott gyakorisággal kapcsolatot tartani.
6. A kényszergyógykezelés végrehajtásának különös szabályai
7. § A kényszergyógykezelt adaptációs szabadságra nem bocsátható.
7. A javítóintézeti nevelés végrehajtásának különös szabályai
8. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során az oktatás és nevelés, a közösségi élet, a művelődés és a sportolás feltételeit a lehetőségektől függően kell biztosítani.
(2) A javítóintézeti nevelés végrehajtását hat hónapig terjedő időtartamra az intézet igazgatója, hat hónapon túl terjedő időtartamra a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter félbeszakíthatja, kivéve, ha legalább ötévi szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt rendelték el a fiatalkorú javítóintézeti nevelését.
(3) E rendelet hatálybalépésétől a fiatalkorú részére
a) a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés d)–h) pontja szerinti kapcsolattartás, ideértve a jutalmazás esetét is, valamint a rendkívüli eltávozás,
b) a javítóintézeten kívül istentiszteleten való részvétel és tanulmányok folytatásanem engedélyezhető.
(4) A fiatalkorú Bv. tv. 355. § (1) bekezdés i) pontja szerinti jogának gyakorlását, valamint a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartását a javítóintézet igazgatója az intézkedés céljának, a javítóintézet és a fiatalkorú biztonságának a veszélyeztetése esetén korlátozhatja, azok gyakorlását felfüggesztheti.
(5) A javítóintézet igazgatója – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott, a járványügyi helyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, az ehhez szükséges mértékben – a fiatalkorú részére a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartást az ott meghatározott gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben is engedélyezheti.
(6) Ha a fiatalkorú javítóintézetbe való befogadásakor vagy a végrehajtás során az egészségügyi állapota alapján járványügyi megfigyelése vagy elkülönítése lehet szükséges, a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a fiatalkorúnak a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.
8. Az őrizet és a letartóztatás végrehajtásának különös szabályai
9. § Az őrizet és a letartóztatás végrehajtása során e rendelet szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
9. A rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtásának különös szabályai
10. § A rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során e rendelet szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
10. Záró rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 12. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
12. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
9. A rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtásának különös szabályai
10. § A rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során e rendelet szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
10. Záró rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 12. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
12. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
A Kormány 91/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete
a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályairól
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel.
2. § A pénzforgalmi szolgáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
4. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök